ISO 3941:2026 - Új "L" tűzosztály a gyakorlatban

Tűzvédelmi előadőként tapasztalom, hogy mekkora fejtörést okoz az üzemeltetőknek a lítium-ion akkumulátorok kezelése. Eddig kényszermegoldásokkal éltünk: megpróbáltuk ezeket a modern technológiákat begyömöszölni a klasszikus "A", "B" vagy tévesen a "D" tűzosztályokba. A nemzetközi szabványosítás azonban végre követte a technológiai valóságot: az új ISO 3941:2026 szabvány hivatalosan is bevezette a "Class L" (L tűzosztály) kategóriát. De, mit takar valójában az L tűzosztály?

A szabvány tűpontosan fogalmaz: az L osztály a lítium-ion cellák, modulok és akkumulátorrendszerek tüzeit jelöli, amelyekben nincs jelen tiszta fém lítium. Ide tartozik minden az e-rollerektől és szerszámgépektől kezdve az elektromos autókon át a komplex ipari energiatárolókig (BESS). Miért követelt ez a terület saját kategóriát? Mert itt nem klasszikus égésről, hanem egy elektrokémiai láncreakcióról beszélünk. Szakértőként három fő kockázati tényezővel kell számolnunk:

1. A megállíthatatlan hőmegfutás (Thermal Runaway): Egy belső zárlat vagy mechanikai sérülés után a cella önmagát fűti fel, másodpercek alatt elérve az 1000 °C feletti hőmérsékletet. A folyamat dominóhatásként terjed celláról cellára.
2. A toxikus és robbanásveszélyes gázfröccs: Az elektrolit bomlásakor felszabaduló hidrogén-fluorid (HF), szén-monoxid és egyéb éghető gázok zárt térben azonnali robbanásveszélyt és életveszélyes füstkoncentrációt jelentenek.
3. A "fogságba esett" energia (Stranded Energy): Hiába fojtjuk el a lángokat, ha a cellákban marad feszültség, az akkumulátor órákkal, sőt napokkal később is képes visszagyulladni.

A gyakorlatomban még mindig találkozom azzal a veszélyes tévhitggyel, hogy a Li-ion akkut D osztályú (fém) oltóporral kell oltani. Ez súlyos szakmai hiba. A Li-ion akkumulátorban a lítium só formájában van jelen, nem tiszta fémként. A D porok hőszigetelő köpenyt képeznek a burkolaton, ami csak fokozza a belső hőmegfutást.Az "A" és "B" osztályú oltóanyagok (hagyományos por, CO2) szintén elvéreznek: elfojtják ugyan a felszíni lángot, de nem képesek behatolni a cellák közé, és nem nyújtanak mélységi hűtést – a tűz pedig újraindulhat.

Hogyan alkalmazzuk ezt a hazai gyakorlatban?Tudjuk, hogy az MSZT (Magyar Szabványügyi Testület) malmai lassan őrölnek. Az ISO 3941:2026 hazai, MSZ EN szintű bevezetése még folyamatban van, mivel meg kell várnunk az európai EN 2 szabvány hivatalos frissítését. Azonban felelős szakemberként nem várhatunk a jogszabályi kényszerre, a tervezési és kockázatértékelési folyamatokban már most prioritásként kell kezelnünk ezt az új osztályt.

2026. december 9-től 42 új HAK kód - Megváltozik a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet

• 2026. december 9-től hatályba lép a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet módosítása, amely átülteti az Európai Bizottság (EU) 2025/934 felhatalmazáson alapuló határozatát a magyar jogrendbe.
• Az új szabályozás 42 új HAK-kódot vezet be, több meglévő hulladékkód megnevezése módosul, illetve néhány kód megszűnik. A változások főként az elem- és akkumulátorhulladékok részletesebb elkülönítését szolgálják.
• A cél, hogy a hulladékjegyzék jobban igazodjon az új akkumulátortechnológiákhoz (pl. lítium-, nátrium-ion, LFP stb.), valamint támogassa a kritikus nyersanyagok visszanyerését és az uniós körforgásos gazdasági célkitűzéseket.

Első határidő: 2026. augusztus 31.

Bár a HAK-kódok alkalmazása csak 2026. december 9-én válik kötelezővé, a jogszabály átmeneti rendelkezése szerint az érintett engedélyeseknek már 2026. augusztus 31-ig kezdeményezniük kell a hulladékgazdálkodási engedélyeik adatainak módosítását, hogy azok megfeleljenek az új hulladékjegyzéknek.

Kiket érint leginkább?

Azoknak a szervezeteknek célszerű mielőbb felülvizsgálniuk a HAK-kódjaikat, amelyek:

• akkumulátorokat vagy elemeket gyártanak, forgalmaznak vagy gyűjtenek;
• elektromos és elektronikus berendezések hulladékát (WEEE) kezelik;
• autóbontással vagy elektromos járművek akkumulátorainak kezelésével foglalkoznak;
• hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkeznek az érintett hulladékáramokra.

Ha a megfelelés érdekében a módosítások lekezelésében  segítséget venne igénybe vegye fel velünk a kapsolatot. 

ISO 14001:2026 – Az új szabvány fő fejlesztései

Az ISO 14001:2026 felülvizsgálata új szintre emeli a környezetirányítási rendszerek működését. A frissített szabvány továbbfejleszti a 2015‑ös kiadás alapelveit, beépíti a globális fenntarthatósági elvárásokat, és megerősíti a vezetés szerepét a környezeti teljesítmény javításában.

Az új kiadás legfontosabb változásai

• Hosszú távú környezeti kockázatok és lehetőségek mélyebb elemzése

• A felső vezetés aktívabb és felelősebb bevonása a rendszer működtetésébe

• Az életciklus‑szemlélet és az ellátási lánc környezeti hatásainak hangsúlyosabb kezelése

• A környezetirányítási folyamatok és adatok digitalizációjának erősítése

• Átláthatóbb kommunikáció és egyértelműbb környezeti jelentéstétel

Az ISO 14001:2026 célja, hogy a szervezetek hatékonyabban reagáljanak a környezeti kihívásokra, és fenntarthatóbb működést alakítsanak ki a teljes értékláncban.